Alig két hónapja bocsátotta ki az ÁKK az új, 3 és 5 éves Prémium Euró Állampapírokat, máris lezárják azok értékesítését. Az adósságkezelő közleménye szerint a 3 éves konstrukciót teljesen kivezetik, az 5 éves papírt pedig új konstrukcióban fogják árulni, de alacsonyabb prémiummal.
Új sorozatokat dobott ki ma a piacra az ÁKK a 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapírból, ami pedig a meglepő, hogy az 5 éves papír kamatprémiumát ilyen infláció mellett megemelte az adósságkezelő. Ez azt jelenti, hogy az új, 3 éves papír 5,85%-os, az 5 éves pedig 6,6%-os kamattal ketyeg majd.
Jól vizsgázott idén is a két és fél éve piacon lévő szuperállampapír, heti szinten hozta a stabil, 20-30 milliárd forintnyi keresletet, ezzel pedig idén meglehet az ÁKK által kitűzött 1000 milliárdos állománynövekedés. Csakhogy év közben megérkezett egy kellemetlen vendég, az infláció, amely alaposan átrajzolhatja a hozamvárakozásokat a lakossági állampapírok piacán is. A prémium állampapírok iránt egyre élénkebb a kereslet, és a jövőre is magas infláció miatt elképzelhető, hogy ez lesz az új kedvence a magyaroknak. Az ÁKK vezére mindeközben azt is elárulta, hogy 5 évesnél hosszabb lakossági papírt is piacra dobhatnak. Alábbi cikkünkben összefoglaltuk a lakossági állampapírok idei évét és a jövőre vonatkozó kilátásokat.
Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett. Az idei évre az MNB 5,1%-os inflációt vár, és ez várhatóan jövőre sem csökken 5% alá. Tehát nemcsak idén, hanem jövőre sem hoz reálhozamot a szuperállampapír a konyhára, vannak viszont más, az infláció ellen védelmet biztosító lakossági állampapírok is.
Arról már számos alkalommal esett szó, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a MÁP Plusz 2019. júniusi bevezetése a lakossági állampapír-állomány megnövelésében, és mennyi új befektetőt sikerült megszólítani az új termékkel. Kevesebb figyelmet kap azonban az a kérdés, hogy magát a lakossági állampapír-állomány összetételét milyen mértékben alakította át a MÁP Plusz. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK) megvizsgálta, hogy 2019 júniusa és 2020 decembere között hogyan alakultak az egyes lakossági állampapírok értékesítési idősorai, lejáratai, illetve milyen átrendeződés volt megfigyelhető a lejáratok alkalmával a MÁP Plusz megjelenését követően.
Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet fordított a lakossági állampapír piac fejlesztésére. A törekvések rendkívül sikeresnek mondhatók, ugyanis a lakossági állampapír-állomány 2011 végi 473 milliárd forintról 2020 végére 9 300 milliárd fölé emelkedett. Az ÁKK egy háromrészes cikksorozatban mutatja be a lakossági állampapír állomány felfutásának mérföldköveit, a lakossági finanszírozás költséghatását, illetve betekintést nyújt a lakossági állomány jövőbeni alakulásának előrejelzése során alkalmazott módszertanba is.
Szeptemberben átlagosan 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, az infláció megugrása miatt egyre többen gondolkodnak el azon, hogy a Magyar Állampapír Plusz (máp+) vagy a Prémium Magyar Állampapír a jobb választás. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen költségekkel, díjakkal, kamattal kell számolni, ha szuperállampapírt vagy prémium állampapírt választunk, és megnéztük azt is, hogy van-e olyan forgalmazó, amely jobb vételi árakkal dolgozik, mint a Magyar Államkincstár.
9618 milliárd forintra hízott a lakossági állampapírok állománya június végére, a legkelendőbb konstrukció továbbra is a szuperállampapír, amelyből havi szinten 100 milliárd feletti jegyzéseket láthatunk. Az inflációkövető állampapírnál volt egy nagyobb lejárat a második negyedévben, a Babakötvény állománya pedig szépen ível felfelé.
Kijött az új, 3 éves inflációkövető állampapír ismertetője, ez alapján holnaptól már csak 0,75%-os kamatprémiummal lehet megvenni a korábban még infláció felett 1%-os prémiumot kínáló papírt.
Éppen ma van két éve, hogy elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. Elképesztő rajtot nyomott a szuperállampapír, a teljes megtakarítási piacot állva hagyta, sőt, még a többi lakossági állampapír kenyerét is elvette. Mostanra azonban már elérte egyik fő célját, a megtakarítási piac gyakorlatilag telítődött a szuperállampapírral. De hogyan jutottunk el idáig és milyen jövő elé néz a kétség kívül legnépszerűbb magyar megtakarítási termék?
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, így sokakban merülhet fel a kérdés: ilyen magas infláció mellett érdemes még szuperállampapírt venni vagy inkább az inflációkövető állampapír a jobb választás?
Márciusig több mint 300 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapírok állománya idén, ha ez így megy tovább, év végére átlépheti a 10 ezermilliárd forintos szintet is a vagyon. A papírok közül továbbra is a MÁP+ mutatja a legnagyobb bővülést, de sokan keresik az inflációkövető prémium állampapírt is. A szuperállampapír azonban önmagában is képes lehet hozni az adósságkezelő idei tervét.
Februárban is nőtt a magyarok értékpapír-megtakarítása a nagyobb kategóriákban, igaz, a növekedés szerényebb mértékű. Az adatok szerint továbbra is állampapírok teszik ki az értékpapírok iránti kereslet döntő részét, ezen belül is főleg a MÁP+-t, illetve az inflációkövető állampapírt veszik. Nőtt a befektetési alapokban és részvényekben kezelt lakossági vagyon is, de egyértelműen az állampapírok viszik el a show-t.
Kijött az új, 5 éves Prémium Magyar Állampapír ismertetője, aminek leglényegesebb eleme, hogy a korábban kibocsátott sorozatok által, infláció felett biztosított 1,4%-os kamatprémium 1,25%-ra csökken. Ez azt is mutatja, hogy az adósságkezelő az infláció emelkedésével kalkulál.
Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.
Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
Részben az infláció emelkedésétől való félelem lehet az oka annak, hogy szeptemberben közel 50 milliárd forinttal bővült az inflációkövető prémium állampapír állománya. Ilyen nagy mértékű állománynövekedést idén most először könyvelhet el a papír. A számok alapján szép lassan kapaszkodik vissza a lakossági papírok állománya, de még most sem sikerült visszatérni a koronavírus-válság előtti szintekhez.
A mostani hozamkörnyezetben nehéz dolga van azoknak, akik fix hozamú befektetést szeretnének, hiszen a bankbetétek már nominálisan se hoznak semmit, a meglóduló infláció pedig reálértéken leradírozza még azt a kis hozamot is, amelyet rövidebb lejáratú állampapírokkal elérhetünk. A PMÁP, MÁP+-szon kívül nem nagyon van most olyan befektetés a hazai piacon, mellyel fix reálhozamot lehet elérni alacsony kockázatvállalás mellett, viszont ha nem a hozam a cél, hanem a pénzünk nominális értékének megőrzése, a likviditáskezelés vagy más plusz szolgáltatások, adott még 1-2 jó lehetőség. Megnéztük, milyen opciói vannak egy kockázatkerülő befektetőnek, aki fix hozamot szeretne elérni 1 millió forintos befektetésére a mai Magyarországon.
Augusztusban 3,9% volt az áremelkedés mértéke éves alapon Magyarországon, ha tartósan marad ez a magas inflációs környezet, csekély reálhozamot várhatunk a szuperállampapírtól. Sőt, ha az infláció éves átlagban 3,55% felett alakul, jobban megéri jövőre 5 éves inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt venni.